Az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokkal összhangban jóváhagyta azt az 50 milliárd forintos magyar programot, mely a nagyvállalatokat hivatott kárpótolni a részben a koronavírus-járvány miatt, részben pedig a magyar kormány által a járvány megfékezése érdekében elrendelt korlátozó intézkedések miatt elszenvedett veszteségekért. 

Megjelent az MKIK Brüsszeli EU Képviseletének soron következő elektronikus hírlevele. 

A Fókuszban az Unió rovatukban „Háromezer milliárd euró: honnan - hová?”címmel olvashat összefoglalót. 

A Bizottság a mai napon országspecifikus ajánlásokat terjesztett elő, amelyek gazdaságpolitikai iránymutatást nyújtanak valamennyi uniós tagállamnak a koronavírus-járvány összefüggésében, a pandémia által előidézett legsürgetőbb kihívásokra és a fenntartható növekedés újraindítására összpontosítva.

Az ajánlások két célkitűzés köré épülnek: rövid távon a koronavírus-járvány súlyos negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése; rövid és középtávon pedig olyan fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, amely elősegíti a zöld átállást és a digitális átalakulást.

A Bizottság ma jelentette be az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI) elnevezésű köz-magán társulás által márciusban kiírt, innovatív gyógyszerek kutatására irányuló, gyorsított pályázati felhívás nyolc győztesét. Olyan nagyszabású kutatási projektekről van szó, amelyek célja a koronavírus gyógyításának és diagnosztizálásának javítása.

Hogy minél több kiváló minőségű pályázat juthasson forrásokhoz, a Bizottság (az eredetileg tervezett 45 millió euró helyett) 72 millió euróra növelte kötelezettségvállalását a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból. A gyógyszeripari vállalatok, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés partnerei és az egyéb résztvevő szervezetek 45 millió eurót biztosítanak, amivel együtt a beruházás teljes összege 117 millió eurót tesz ki. 

Az Európai Bizottság egy 350 milliárd forint (körülbelül 1 milliárd euró) összegű programot hagyott jóvá, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben támogassa a magyar gazdaságot. A program keretében rendelkezésre álló támogatási intézkedések finanszírozása az uniós strukturális alapokból történik. A programot a Bizottság által 2020. március 19-én elfogadott és 2020. április 3-án módosított, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján hagyták jóvá.

Az állami támogatás közvetlen támogatás formáját fogja ölteni, és a járvány gazdasági hatásai által különösen súlyosan érintett és Magyarország által meghatározott egyes piaci ágazatokban működő közép- és nagyvállalatok számára áll majd nyitva.

„Ez a 140 millió eurós magyar program támogatni fogja azokat a vállalkozásokat, amelyeket különösen súlyosan érint a koronavírus-járvány. Célja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése, és segíteni fog a vállalkozásoknak, hogy folytathassák a létfontosságú beruházások megvalósítását. Továbbra is együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy biztosítva legyen az időben történő, összehangolt és hatékony fellépés összhangban az uniós szabályokkal” – jelentette ki Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök. 

A Bizottság új gyakorlati útmutatót adott ki annak biztosítására, hogy az Unión belül ingázó munkavállalók, különösen azok, akik a koronavírus okozta világjárvány megfékezésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be, akadálytalanul eljuthassanak munkahelyükre.

A koronavírus-járvány nyomán súlyos népegészségügyi veszélyhelyzet alakult ki Európában. A járványt az emberek mellett a gazdaság is megsínyli, ezért a Bizottság azonnali válaszintézkedéseket hoz, hogy összehangolt európai fellépés révén enyhítse a COVID-19 társadalmi-gazdasági hatásait.

Márciusban életbe léphet az Európai Unió és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás, miután az Európai Parlament jelentős többséggel megszavazta a dokumentumot.

A kkv-eszköz pályázat keretében nagy kockázatú, nagy potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások támogatása valósul meg, olyan új termékek, szolgáltatások és üzleti modellek kifejlesztése és piaci bevezetése érdekében, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést.

A várakozásoknak megfelelően kényelmes többséggel jóváhagyta csütörtök este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

Lendületesen indítja az évet az Európai Unió következő soros elnökének tisztségében Horvátország, amelynek kormánya pénteken fogadta el a január 1-jén induló hat hónap részletes programját.

Az euróövezeten kívüli tagállamokban a fogyasztók és vállalkozások számára alacsonyabb lesz az euróban történő, határokon átnyúló fizetések díja.

Az új uniós szabályok biztosítják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokban – Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Dániában, Magyarországon, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Lengyelországban, Romániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban* – az euróban történő, határokon átnyúló fizetések díja megegyezzen a belföldi fizetések díjával. Egy bolgár fogyasztó például, aki eurót szeretne külföldre küldeni, mostantól ugyanazt a díjat fizeti majd, mint egy leva-átutalásért Bulgárián belül. Más szóval, a határokon átnyúló, euróban történő fizetések után nagyon alacsony vagy akár nulla összegű díjakat kell majd fizetni.

Várhelyi Olivér (Magyarország), Adina-Ioana Vălean (Románia) és Thierry Breton (Franciaország) meghallgatásával folytatja a biztosjelöltek alkalmasságának vizsgálatát az EP november 14-én.

Megjelent az MKIK Brüsszeli EU Képviseletének soron következő elektronikus hírlevele.

A Fókuszban az Unió rovatban az „Eurochambres állásfoglalás az európai hosszú távú éghajlat stratégiáról” címmel olvashat összefoglalót.

Az Európai Munkaügyi Hatóság megnyitó ünnepséggel és igazgatótanácsa első ülésével kezdi meg tevékenységét. Az eseményre két évvel azt követően kerül sor, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló, az Európai Parlamenthez intézett 2017. évi beszédében bejelentette e hatóság létrehozását.

Megjelent az MKIK Brüsszeli EU Képviseletének soron következő elektronikus hírlevele.

A Fókuszban az Unió rovatukban az „Ipar 2030 – a jövőre vonatkozó elképzelés” címmel olvashat összefoglalót.

A nők ugyan még mindig alulreprezentáltak a politikában, az EP-képviselők közötti arányuk magasabb, mint a nemzeti parlamentekben, így a magyar parlamentben is

A májusban megválasztott új Parlament egyik fő feladata most az, hogy meghallgatások keretében felmérje, alkalmasak-e a biztosjelöltek feladatuk ellátására. Bemutatjuk a folyamatot.

Az Európai Bizottság értesítette a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy módosítani akarja az acélipari kvótákat. Az acélipari kvóták módosítására azért van szükség, mert a 25 százalékos amerikai vám bevezetése miatt kínai acél árasztotta el az európai piacot. Az Európai Unió meglehetősen késve reagált a kereskedelmi viszonyok megváltozására, s a lépés várhatóan így is csak októbertől lép életbe – írta hírlevelében az Erste Befektetési Zrt.

Az Európai Bizottság átfogó iránymutatást fogadott el a Föld növényvilágának 80 százalékát kitevő erdők védelme és helyreállítása érdekében, ezzel igyekszik támogatni a világnépesség mintegy egynegyedének a megélhetését és az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós erőfeszítéseit 

Az Európai Parlament titkos szavazás során 2019. július 16-án Strasbourgban 383 szavazattal az Európai Bizottság következő elnökévé választotta Ursula von der Leyent.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete várja azon vállalkozások jelentkezését, amelyek részt vennének az EU kereskedelempolitikai eredményeinek népszerűsítésében a saját példájuk bemutatásán keresztül.