Néhány év múlva új euróbankjegyekkel találkozhatunk, az Európai Központi Bank (EKB) húsz év után teljesen újratervezteti őket. Most jutottunk el a folyamat egyik leglátványosabb pontjához: tíz terv közül mindenki elmondhatja, melyik tetszik neki a legjobban. A posztban megnézheted a terveket, és az is kiderül, miért van egyáltalán szükség új bankjegyekre.
Az euróbankjegyek első sorozata 2002-ben került forgalomba, a második sorozat pedig 2013-tól jelent meg. A bankjegyek rendszeres megújítása bevett gyakorlat a jegybankoknál: a technológia fejlődésével a hamisítási módszerek is változnak, ezért időről időre új biztonsági megoldásokra van szükség.
Az újratervezéssel az EKB célja az is, hogy az új bankjegyek könnyebben felismerhetők és használhatók legyenek (többek között a látássérültek számára is), miközben a gyártásuk és teljes életciklusuk környezeti hatását is igyekeznek csökkenteni. És van még egy fontos szempont: húsz év után ideje volt újragondolni, hogyan jelenik meg Európa és közös európai identitásunk a bankjegyeken.
A mostani sorozat az „európai korok és stílusok” témájára épül, Európa különböző történelmi korszakainak építészetét megidézve. Az egyik oldalon ablakok és ajtók jelképezik a nyitottságot mint európai értéket, a másik oldalon pedig hidak, amelyek az európai nemzetek közti kommunikációt szimbolizálják. Ezek nem léteztek valójában, egészen addig, amíg a hollandiai Spijkenissében meg nem építették őket. (Minderről és sok más érdekességről az euró 25. születésnapja alkalmából írt posztunkban olvashattok.) Az új sorozat más történetet mesél majd.
„B” terv – PunktFormStrich
Két téma, hat címlet, rengeteg történet
Az új bankjegyek témájának kiválasztásába már korábban is bevonták az európaiakat. Az EKB 2023-ban nyilvános felmérést indított, amelyben több mint 365 ezer ember mondta el a véleményét. A visszajelzések alapján végül két téma maradt versenyben. Az Európai kultúra a minket európaiakat összekötő kulturális örökségre, közös kulturális terekre és személyiségekre épít. A Folyók és madarak a határokon átívelő természet középpontba állításával Európa természeti sokféleségére, a környezet védelmének fontosságára emlékeztet.
„C” terv – Neue Gestaltung GmbH
A két téma mellé 2025 elején konkrét motívumokat is kiválasztottak. Az első témában a bankjegyek előlapján európai személyiségek – Maria Callas, Ludwig van Beethoven, Marie Curie, Miguel de Cervantes, Leonardo da Vinci, Bertha von Suttner – jelennek meg. A hátoldalakon pedig azokat a helyeket és tevékenységeket láthatjuk, ahol a közös európai kulturális élet zajlik: előadóművészetet, zenét, iskolákat és egyetemeket, könyvtárakat, múzeumokat és kiállításokat, illetve köztereket.
A másik sorozat hat címlete egy folyó útját követi a hegyi forrástól a tengerig, és minden állomáshoz egy-egy madár kapcsolódik. Az 5 euróson például hegyi forrás és szirti csuszka, a 10 euróson vízesés és jégmadár, a 20 euróson folyóvölgy és gyurgyalag, a 200 euróson pedig tenger és északi szula jelenik meg. A hátoldalakon az európai uniós intézmények épületei kapnak helyet.
„H” terv – Atelier Goppel-Toperngpong
Több mint 1200 jelentkezőből tíz döntős
Miután a témák és motívumok megvoltak, jöhetett a tervezés. Az EKB 2025-ben uniós szintű pályázatot írt ki grafikusok számára. Több mint 1200 jelentkező érkezett az EU minden tagállamából, ezek közül 25 tervezőt választottak ki a tényleges bankjegytervek elkészítésére.
A tervezőknek egy teljes, hat címletből álló sorozatban kellett gondolkodniuk, amely egységes vizuális történetet mesél, könnyen megkülönböztethető egyes címletekkel. A terveknek emellett számos technikai és biztonsági követelménynek, valamint akadálymentesítési szempontnak is meg kellett felelniük.
„J” terv – Ville Tietäväinen
A 25 tervező végül 39 pályázatot adott be. Ezeket egy 21 tagú független szakértői zsűri értékelte. A zsűriben minden euróövezeti országot egy szakértő képviselt, különböző területekről – például grafikai tervezésből, kommunikációból, történelemből vagy kognitív tudományokból. A zsűri végül a két témához öt-öt tervet választott ki.
Most mi is szavazhatunk
Az EKB júliusban hozta nyilvánosságra a döntős terveket, és ezzel együtt elindította a közönség számára készített online felmérést is. Bárki részt vehet benne, életkortól, állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül. A szavazás szeptember 21-én éjfélkor zárul.
Fontos megjegyezni azonban, hogy nem feltétlenül a legtöbb voksot kapó terv lesz a befutó. Az EKB kormányzótanácsa a végső döntésnél több szempontot vesz figyelembe: a tervezési zsűri ajánlását, a technikai értékelést és két közvélemény-kutatás eredményét – az egyik az EKB említett nyilvános online felmérése, a másik pedig egy független kutatócég reprezentatív felmérése az euróövezet lakosságának körében.
A döntés 2026 végén várható, majd a kiválasztott tervet még továbbfejlesztik és tesztelik, és ezt követően megkezdődhet a gyártás előkészítése.
„E” terv – Myrsini Vardopoulou
Mikor kerülnek forgalomba az új bankjegyek?
Erre egyelőre nincs pontos dátum. Az EKB szerint még több év, mire az új bankjegyek forgalomba kerülhetnek – a gyártás, a biztonsági elemek fejlesztése és tesztelése, valamint a bevezetés előkészítése mind időigényes folyamat. Az biztos, hogy amikor megérkeznek, nem kell majd egyik napról a másikra lecserélni a pénztárcánkban lapuló eurókat. A jelenlegi bankjegyek továbbra is megőrzik értéküket, és az új sorozattal párhuzamosan is forgalomban maradnak.
Addig viszont előttünk a lehetőség, hogy beleszóljunk, hogy nézzen ki az a pénz, amelyet majd Európa-szerte nap mint nap a kezünkbe veszünk.
A tíz tervet itt lehet megnézni egyben, itt pedig egyesével az egyes sorozatok összes bankjegyét elöl-hátul. Ha átböngészted, akkor pedig itt elmondhatod a véleményed mindegyik tervről.
Forrás:https://europapont.blog.hu/2026/08/27/uj_eurobankjegyek
Képek: Európai Központi Bank
