A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottsága Esztergomban tartotta kétnapos ülését 2026. október 13-14-én, melyen kamarai etika jövője és kihívásai volt a legfőbb téma. Dr. Horváth György, az MKIK Etikai Bizottságának elnöke elmondta,...
a kétnapos konferencia célja, hogy a tisztségviselői etikai szabályozás elfogadását követően áttekintsék a kamarai etika következő időszakának fő feladatait, különös tekintettel a vállalkozásokra irányadó etikai kódex koncepciójára, az egyeztetésbe bevonandó szervezetek körére.
A következő időszak fő kérdése már nem az, hogy kell-e etikai szabályozás, hanem az, hogy miként lehet a szabályokból ténylegesen működő, elfogadott, alkalmazható etikai kultúra - ismertette az elnök.
A részvevőket, Dr. Szerencsés László, a KEMKIK elnöke köszöntötte az esztergomi székházban. Elmondta, az előadások és a kerekasztal beszélgetések témája mutatja, hogy a bizottság az esztergomi programot nem csupán formális ülésnek, hanem közös gondolkodási és ráhangolódási alkalomnak szánja.
Bácsfalvi András előadásában arról beszélt, milyen módon lehet biztosítani, hogy a vállalkozás működése teljes mértékben összhangban legyen a külső jogszabályokkal, hatósági előírásokkal és iparági standardokkal, illetve mi a belső etikai kódexek szerepe a céges integritás megőrzésében. Meghívásának oka, hogy a kamarai etika jövője nem szűkíthető le szabályzatokra és eljárásokra: azt is el kell sajátítani, hogyan lesz a szabályból szervezeti működés, vezetői felelősség és mindennapi döntési kultúra.
A második előadást dr. Fazekas Ildikó tartotta, aki az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója, a hazai reklámetika és szakmai önszabályozás egyik meghatározó szereplője. A reklámetikában a normák, a piaci szereplők önkéntes vállalása és a panaszok gyakorlati kezelése évtizedek óta együtt jelenik meg. Tapasztalata hasznos lehet, amikor a kamara a vállalkozásokra irányadó általános üzleti etikai kódex koncepcióját kialakítja.
A részvevők a tanácskozás után megtekintették a felújított esztergomi bazilikát, illetve ellátogattak a NEUZER kerékpárgyárba, mely egy garázsból indulva vált Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú kerékpárgyárává.
