Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás

A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat a vállalkozásoknak közvetlenül szükséges feltölteni Ügyfélkapu+ vagy DÁP bejelentkezéssel a kamarai kivitelezői nyilvántartásba legkésőbb 2025. január 23-ig az alábbi linkre kattintva:

KIVITELEZŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DOKUMENTUMAINAK FELTÖLTÉSE >>
(Építőipari kivitelezői bejelentkezés / regisztráció)

Feltöltendő dokumentumok:

1. biztosítási kötvény (biztosító megküldi a biztosított részére),
2. fedezetigazolás (biztosító megküldi a biztosított részére, vagy ha nem, akkor a biztosított kérheti a biztosítótól, amit az térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állít ki)
3. biztosítási ajánlat (biztosító megküldi a biztosított részére). Amennyiben az nem tartalmazza a vállalkozás árbevételét, akkor "árbevételnyilatkozat", amelyet a biztosított az ügylet során megküldött a biztosító felé.

(Az alkuszi megbízási szerződés nem tölthető fel a kivitelezői nyilvántartásba, az nem képezi részét a feltöltendő dokumentumoknak!)

Feltöltés lépésről-lépésre >>
(útmutató)

• A felelősségbiztosítást az építőipari kivitelezői nyilvántartásába, minden vállalkozásnak magának kell rögzítenie!
• A kamarai ügyfélszolgálatokra és e-mailben megküldött dokumentumokat nem áll módunkban feldolgozni!
• Az alkuszi megbízási szerződés nem tölthető fel a kivitelezői nyilvántartásba, az nem képezi részét a feltöltendő dokumentumoknak!

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében az építőipari kivitelező tevékenységeket végző vállalkozás az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott esetleges kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni 2025. január 15-től.

A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi:

Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján:
41.20 - 43.99

TEÁOR'25 alapján:
41.00 - 43.99

Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján:
412001 - 439918

ÖVTJ'25 alapján:
410001 - 439906

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

• kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
• nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A felelősségbiztosításnak

1. 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
2. 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
3. 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
4. 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
5. 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Ezen szabály érinti a kivitelezői névjegyzék (kivitelezői regisztráció) adattartalmát, mivel a kivitelezői felelősségbiztosítások nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja végezni.

A MABISZ tájékoztatása szerint jelenleg az alábbi biztosítók rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:

• Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
• Allianz Hungária Zrt.
• CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
• Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
• Generali Biztosító Zrt.
• Groupama Biztosító Zrt.
• KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
• K&H Biztosító Zrt.
• Signal Iduna Biztosító Zrt.
• Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
• Uniqa Biztosító Zrt.

Gyakran Ismételt Kérdések

• Miért kell és mire szolgál a felelősségbiztosítás?

A Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”.

A Korm. rendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdése szerint „a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli”.

Az eddig a hatósági nyilvántartásba nem regisztrált vállalkozás a Korm. rendelet 21/F. § (1) bekezdése szerint „a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll”.

A Korm. rendelet 46. (5) bekezdése szerint „21/B–21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie”, vagyis ettől az időponttól kezdve a feltételrendszer része a felelősségbiztosítás megléte.

• Kinek kell kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?

Minden vállalkozó kivitelezőnek, aki ténylegesen építőipari kivitelező tevékenységet folytat.

A Méptv. 69. § (3) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő”.

A vállalkozó kivitelezői definíciója a Méptv. 16. §-ban a 133. pontjában került rögzítésre az alábbiakban: 

„Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet”.

• Mi az építőipari kivitelező tevékenység?

A Méptv. 16. §-nak 37. pontja határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát ekként „az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”.

Ugyancsak a 16. §-ban, a 21. pontjában található az építési beruházás fogalmának meghatározása, mely szerint „építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása a fenti tevékenységi köröket foglalja magában.

A nyilvántartás azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek építőipari kivitelezési tevékenységet folytatnak.

• Van mentesség?

A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kivitelezői tevékenység egyetlen kivétele tekintetében, amikor a 69. § (4) bekezdésében rögzíti, hogy „aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó részére végezhet”.

• Szünetel az e.v. kell-e biztosítást kötnie?

Most nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való vissza aktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik majd meg.

• Nem végez a vállalkozás kivitelezést, mi a teendő?

Ebben az esetben két lehetőség van.

1. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy jelenleg nem végez építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját függesszük fel.
2. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy nem folytat építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját töröljük.

• Jelenleg is van a vállalkozásnak kivitelezői felelősségbiztosítása, az jó?

Felül kell vizsgálni, hogy megfelel-e az új szabályoknak. Ezt a biztosító tudja megállapítani.

• A fővállalkozói a biztosítást, az megfelelő?

Igen, de szerepelnie kell rajta a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.

21/B. § * (1) … A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

• Mit ellenőriz a kamara?

A kamara az árbevétel nyilatkozaton vagy biztosítási ajánlatban megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.

• Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?

A Korm. rendelet 21/G. § (2)-(3) bekezdése szerint „az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt”. A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének a) alpontja szerint „az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha

aa) a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti”.
 

A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének c) alpontja szerint az MKIK „megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és

cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget”.

• Mit jelent a nettó jövedelem?

Társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel). Ez tájékoztató információ, illetve a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja, de semmiképpen nem jogszabály értelmezés.

• A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?

A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a kamarát – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK a nyilvántartást vezeti. A Kamarák (szakmai kamarák is) ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése.

• Idén alakult a vállalkozás, nincs előző évi árbevétele, mit ír a nyilatkozatba?

Feltehetően becsülni fogja, de ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része.

• Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?

Igen.

• Az árbevétel nyilatkozatot vagy biztosítási ajánlatot is fel kell majd tölteni a KIVREG-be?

Igen, de ez a publikus felületen nem jelenik meg.