A Bizottság előterjesztette a villamosítási cselekvési tervet és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatát, azzal a céllal, hogy Európa legyen az első elektromos meghajtású kontinens, és hogy egy erősebb szén-dioxid-piac támogassa az ipart a tiszta átállásban. A háttérben az áll, hogy az EU villamos energiájának 70%-a már saját termelésű tiszta forrásból származik, ugyanakkor az energiakereslet villamosítási aránya az elmúlt évtizedben 23%-on stagnált.
A Bizottság a 2030 utáni energiaunió csomag részeként 2040-ig 46%-os indikatív villamosítási célt fog értékelni, ami 2040-re évi 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilistüzelőanyag-behozatali számláját.
Az ETS felülvizsgálata a lineáris csökkentési tényezőt (LRF) aktualizálja: 3,7% a 2031–2035-ös, 1,7% a 2036–2040-es időszakra, ezzel fokozatosabbá téve a csökkentési pályát. A magas színvonalú nemzetközi kreditek legfeljebb 2%-a felhasználható külföldi dekarbonizációs projektek finanszírozására. A beruházási oldalon létrejön az Ipari Dekarbonizációs Bank 100 milliárd eurós kerettel, amelynek első fázisa, az ETS beruházásösztönző eszköze, már 2030 előtt elérhető lesz; emellett a tagállamoknak nemzeti ETS-bevételeik felét a rendszer hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációjára kell fordítaniuk, ami 2030 előtt összesen több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent. A Modernizációs Alap továbbra is az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat segíti. Az ingyenes kiosztás 2030 után is fennmarad, szorosabban kötve a dekarbonizációs beruházásokhoz, és a javaslat a tartós szén-dioxid-eltávolítást is beépíti az ETS-be. Egy külön referenciaérték-javaslat 2026–2030 között 6 milliárd euróval növelné az iparnak juttatott ingyenes kiosztást, a CBAM hatálya alá tartozó ágazatoknál pedig lassabb lesz a kiosztás csökkentése, a fokozatos kivezetés 2038-ig húzódik. A Bizottság emellett reformálná a piaci stabilizációs tartalékot a stabilitás és kiszámíthatóság érdekében, megerősítené az ETS-t a légi közlekedésben és a tengerhasznosításban, és kiterjesztené a hulladékégetésre is.
A villamosítási cselekvési terv a villamos energia és a fosszilis energia közötti árkülönbség csökkentésére épül – egy elektromos autó akár 78%-kal olcsóbb lehet egy hasonló fosszilis üzeműnél, a hőszivattyúra váltás pedig akár 60%-kal csökkentheti a fűtésszámlát. Az akadályok között szerepel, hogy a villamos energia gyakran háromszor drágább a gáznál, a hálózati csatlakozás évekig tarthat, és a vállalatok kevés ösztönzést kapnak a váltásra. Ennek kezelésére a terv javasolja az időtálló uniós villamosenergia-számlákat (a tagállamok csökkenthetik a hálózati díjakat és az energiaigényes vállalkozások adóit), az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb elterjesztését, valamint biztosítaná, hogy a villamos energiát ne adóztassák súlyosabban a gáznál. A kezdeti költségek csökkentésére szociális lízingrendszereket, a Szociális Klímaalapot, az Ipari Dekarbonizációs Bankot és a tisztahő-piaci mechanizmust mozgósítanák. Kiemelt terület a hálózatfejlesztés felgyorsítása is – ehhez kulcsfontosságú a tavaly javasolt hálózati csomag mielőbbi, még idén megvalósuló elfogadása.
Az Európai Bizottság kapcsolódó közleményét ide kattintva olvashatja el.
