Európa számokban: hányan dolgozunk nyugdíj után?

Bár azt gondolnánk, hogy a legjobb, ha a nyugdíj után már nem dolgozunk, hanem élvezzük a jól megérdemelt pihenést, de ez nem így van. Természetesen vannak anyagi indokok is – a nyugdíj sajnos nem minden esetben elég a békés időskorra –, de a fenntartott aktivitás jót tesz a fizikai és szellemi állapotnak, megmaradnak a társas kapcsolatok, és az idősek munkaerőpiaci jelenléte a társadalomnak is előnyös gazdasági szempontból. Utóbbi okokat támaszthatja alá, hogy a lista elején a kevésbé jómódú balti államok mellett kifejezetten gazdag országok – Svédország, Írország és Finnország – is szerepelnek.

Nézzük a részleteket!

Az EU-ban 2023-ban az időskorú nyugdíjasok körében végzett munkaerő-felmérés adatai szerint a nyugdíjasok Észtországban dolgoztak tovább a legnagyobb arányban (68,7%), míg Romániában választották legkevésbé (3,9%) a nyugdíj utáni munkavégzést. Az Európai Unióban átlagban körülbelül minden ötödik (21,4%), Magyarországon pedig körülbelül minden negyedik (26,8%) nyugdíjas marad a munkaerőpiacon vagy tér vissza oda.

A nyugdíjazás utáni munkavégzés az önfoglalkoztatók – azaz a tipikusan egyéni vállalkozók és társas vállalkozások dolgozó tagjai – körében sokkal gyakoribb. Az első öregségi nyugdíj kézhez vétele után az önfoglalkoztató EU-s polgárok 56,4 százaléka dolgozott tovább. A legmagasabb arányban Svédországban (98,4%), Finnországban (88,0%) és Írországban (87,7%) maradtak aktívak, a legalacsonyabb arányt pedig Spanyolországban (18,2%) és Görögországban (20,3%) mérték. A magyar önfoglalkoztatók 68,3 százaléka dolgozik nyugdíjaskorban is.

Inkább részmunkaidőben

A nyugdíj után foglalkoztatottak jelentős része (57%) részmunkaidőben dolgozott, ami jóval magasabb arány, mint a nem nyugdíjasok esetében (16,2%). A részmunkaidős foglalkoztatás minden EU-országban gyakoribb volt az időskorú nyugdíjasok körében, de országonként jelentős eltéréssel: a legnagyobb különbség Horvátországban volt – itt a részmunkaidőben foglalkoztatott időskorú nyugdíjasok aránya 89,4 százalék, a nem nyugdíjasoké pedig mindössze 3,4 százalék – a lista másik végén pedig Bulgária áll 9,2, illetve 1,2 százalékkal.

A nyugdíjasok (57,8%) és a nem nyugdíjasok (39,4%) közötti relatív különbség Hollandiában a legkisebb – érdekesség, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya összességében itt a legmagasabb.

Forrás:

https://europapont.blog.hu/2025/08/14/europa_szamokban_munka_nyugdij_utan

Borítókép: SeventyFour, iStockphoto