Nyelvelemzéstől az autonóm robotokig: a vállalatok életébe is berobbant a mesterséges intelligencia. Infografikánkon megmutatjuk, az EU-n belül melyik országban a leggyakoribb és hol a legritkább a céges MI-használat, és a posztból azt is megtudhatod, melyek a legfőbb alkalmazási területek.
Az MI-technológiákat alkalmazó vállalkozások aránya egyébként az összes uniós országban növekedett 2023-hoz képest, a legnagyobb mértékben pont az élen állók esetében – 14,7 százalékponttal Svédországban (azaz az MI-t használó cégek aránya mintegy két és félszeresére – 10,4-ről 25,1 százalékra – nőtt), 12,4 százalékponttal Dániában, 10,9 százalékponttal pedig Belgiumban. Ezzel szemben Portugália (0,8 százalékpont), Románia (1,6 százalékpont) és Spanyolország (2,1 százalékpont) regisztrálta a legszerényebb növekedést. Nálunk lényegében duplázódott az arány: 2023-ban a cégek 3,7 százaléka számolt be MI-használatról.
Az adatok egyébként egy szélesebb témakört felölelő, az információs technológiákra és e-kereskedelemre irányuló 2024-es kutatáson alapulnak. Ebben a vállalkozásokat a használt MI-megoldások különböző szintjeiről kérdezték, a szövegbányászattól és beszédfelismeréstől a generatív nyelvi modelleken és a gépi tanuláson keresztül egészen az autonóm robotokig vagy önvezető autókig.
Ahogy az várható volt, a leggyakrabban használt technológia az írott nyelv elemzése, a szövegbányászat volt, ezt a vállalkozások 6,9 százaléka alkalmazta. Ezt követte az írott vagy beszélt nyelv generálása, a beszédfelismerés, majd a mélytanulás. Ezeken a területeken igazán robbanásszerű a fejlődés, természetesen a generatív nyelvi modelleknek köszönhetően: 2023-ban ugyanis még az MI alapú szoftveres robotizált folyamatautomatizálás volt a legelterjedtebb. A lista végén az autonóm robotok, drónok, önvezető autók szerepelnek: használatuk egyelőre 1 százalék körül van.
Mint láthatjuk, a már most nehezen követhető fejlődés nem áll meg, sőt. Nem véletlen, hogy az EU – digitális stratégiája részeként – szabályozni kívánja a mesterséges intelligenciát. Ez jobb feltételeket biztosít fejlesztéséhez és használatához, illetve csökkenti potenciális kockázatait. A tavaly augusztusban hatályba lépett EU AI ACT a MI-rendszereket aszerint elemzi és osztályozza, hogy azok milyen kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve: a nagyobb egyéni társadalmi kockázattal járó megoldásokra értelemszerűen szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Az EU célja persze nemcsak a szabályozás, hanem a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások és innováció előmozdítása is. A rendelet így további rendelkezéseket tartalmaz az innováció támogatására, és szorosan összefügg többek között az EU mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervével, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a kapcsolódó beruházásokat Európában. Minderről korábbi posztunkban bővebben is írtunk – itt tudod elolvasni.
A mesterséges intelligencia használatakor arra is érdemes gondolni, hogy fejlesztése és működtetése jelentős mennyiségű energiát igényel. Sokan a generatív nyelvi modelleket a hagyományos keresőmotorok helyett használják – pedig egyes becslések szerint ez tízszer annyi energiát emészt fel. Az AI-rendszerek jelenleg a globális áramfogyasztás 1-1,3%-át adják, ám ez a szám 2030-ra már a 3%-ot is elérheti.
Te használsz mesterséges intelligenciát, ha igen, milyen formában?
Forrás: https://europapont.blog.hu
Borítókép: Poca Wander Stock, iStockphoto
